1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. <ember, állat> a lábára nehezedve egy helyben marad. ▸ alig áll a lábán | ▸ áll, mint a sion hegye mintha gyökeret vert volna a lába úgy, mint egy faszent mint a sóbálvány mint a cövek ▸ áll, mint szamár a hegyen mint a bálám szamara | ts <kif-ekben:> ilyen helyzetben végez, ill. (másokkal együtt) létrehoz, kialakít valamit. őrt áll; sor(fala)t áll. | valaki más módon, ill. teste más részére nehezedve függőleges helyzetben tartja magát. kézen áll; | ▸ négykézlábra áll | ts ▸ útját állja valakinek valaminek | ▸ valakire áll

2. álló, függőleges testhelyzetbe helyezkedik. terpeszállásba áll; | ▸ lábra talpra áll

3. vhova odalép, odamegy, és álló helyzetben marad. mérlegre áll.

4. <növény, építmény, tárgy> (nagyjában) függőleges helyzetben a talajból kimagaslik. a kertben diófa áll. | <tárgy> vmely meghatározott helyen van, ott szokott lenni. hol áll a fogas?

5. <közlekedési eszköz> nem mozog, egy helyben van. | <közlekedési eszköz(zel) > vhova megy, hajt, és ott megáll. a ház elé áll a kocsi(val).

6. <szerkezet, gép, üzem> nem jár, nem működik. | <valami, ami mozogni, folyni szokott,> egy helyben marad. a patakban áll a víz. | <cselekvés, folyamat> nem halad előre. áll a munka.

7. <tárgy, anyag> (ki-, ill. felhasználatlanul) hever vhol. zsákszámra áll náluk a cukor. | <étel, ital> elkészítés után egy darabig érlelődik. még állnia kell a bornak.

8. megvan, fennáll, elkészült, ill. nem pusztult el. áll a híd. | ▸ valakinek áll valami | ▸ előtte áll

9. ▸ vhol írva áll | ▸ valakinek a nevén áll

10. <társas cselekvés> tart, folyik. áll a vásár.

11. érvényben van, érvényes. ez az érv nem áll. | ▸ áll valakire, valamire

12. <test része, tárgy> valamilyen helyzetben van. ferdén áll; | ▸ égnek áll ▸ a szeme sem áll jól | biz <hímvessző> merevedett állapotban van. | <ruha, (haj)viselet> vhogyan mutat valakin v. illik valakinek, ill. <viselkedés> vhogyan illik hozzá. szépen áll rajta v. neki a piros blúz; jól áll neki a mosoly. | ▸ valami jól, rosszul nem áll valakinek a kezében | ▸ valami a kezére áll valakinek

13. valamilyen helyzetben, állapotban van. ▸ fegyverben áll ▸ lángokban áll ▸ jól, rosszul áll

14. ▸ valamire áll | sp <mérkőzés, ill. játékos, csapat> vmely időpontban bizonyos arányú eredményt mutat.

15. vmely viszonyban van valakivel, valamivel, ill. máshoz való viszonyában vmely helyzetben van. hadilábon áll valakivel; arányban áll valamivel; hátrább áll valakinél; fölötte áll valakinek; első helyen áll; élén áll valakiknek, valaminek. | ▸ valamiben áll valakivel harcban áll velünk.

16. ▸ valakin, valamin áll nem rajtam áll.

17. <kif-ekben:> valamiben van. ▸ jogában, hatalmában, módjában áll valami

18. ▸ valamiből áll | ▸ valamiben valamiből áll élete küzdelemből áll.

19. helytáll, kitart vhol v. valaki, valami mellett. mögötte áll a nép. | ts ▸ állja a vadat

20. ts el tud viselni valamit, es. valakit. állja a hideget; nem állják egymást. | ts (t. n.) ▸ nem állja nem állja szó nélkül.

21. (ts is ) <ígéretet> megtart. állja a szavát; szavának áll.

22. ts biz valaminek a költségeit fedezi. ő állja a lakodalmat, a cechet.

23. vmely foglalkozásba kezd, ill. beáll, elszegődik valaminek vhova. munkába áll. | valakihez pártol, valamihez csatlakozik. valakinek a pártjára, zászlaja alá áll. | ▸ élére áll valakiknek, valaminek

24. ▸ valami áll valakibe valamijébe fogába állt a fájás.

25. ▸ valaki, valami áll a házhoz vendég, pénz áll a házhoz. | ▸ állok elébe ▸ neki áll feljebb

[ fgr ]

1. az arcnak a száj alatt levő, kerekded része. állon vág valakit.

2. ritk alsó állkapocs.

3. ▸ állig fegyverben fölfegyverkezve vasban ▸ állig begombolkozik | ▸ majd leesett az álla

[ fgr ]

I. htl névm

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.

I. htl névm

II. von névm

III. fn

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.